Ahogy közeledik az iskolakezdés, a szülőkre nehezedő nyomás egyre nagyobb: tanszer listák, kinőtt ruhák cseréje, a logisztika megszervezése, mind sok feladattal jár. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez az időszak éppen olyan stresszes lehet a gyermekek számára is.

Kutatások szerint minden 4-5. gyereket érint a szorongás iskolakezdés idején

Bár az alsós korosztálynál a felnőttek talán hajlamosabbak legyinteni, elbagatellizálni a gyermek iskolakezdéssel kapcsolatos rossz érzéseit, az aggódásukkal azonban fontos foglalkozni. A témában tanácsot kértünk egy szakértőtől, Csizmadia Dóra Dalma pszichológustól, aki segít megérteni a jelenséget és tanácsot is ad arra, hogyan kezdjük nyugodtabban a tanévet.

Kulcs Patikák: Tulajdonképpen mitől stresszelhet egy kisgyermek iskolakezdéskor?

Csizmadia Dóra D.: Gyakran izgatottan várják a kicsik az iskolát, az új környezet és kihívások tükrében ügyesebbnek, okosabbnak érezhetik magukat, és büszkeség tölti el őket. Azonban a sok ismeretlen tényező -életkortól függetlenül- feszültséget szokott hozni. Foglalkoztatja a 6-7 éveseket, hogy milyen lesz a terem, hova kell menni, ki lesz velük, és milyenek az osztálytársak, de a reggeli készülődés is stresszes sokszor. A beilleszkedés mellett a felnőttek részéről az elfogadás, és a siker vagy kudarc kockázata nap mint nap izgalmat szülhet. Ezenkívül természetesen a "mit fognak szólni otthon..?" félelme is kapcsolódhat néhány magatartási formához.

Kulcs Patikák: Csak a szorongó típusú gyerekek stresszelnek szeptemberben, vagy bármilyen kisgyermek érezhet ilyenkor feszültséget?

Csizmadia Dóra D.: Úgy tapasztalom, hogy szinte mindenki stresszel tanévkezdéskor, gyerekek és felnőttek egyaránt, persze a feszültség mértéke különbözhet. Ebben fontos tényező még, hogy milyen ügyesen tudjuk kezelni a szorongást, erre pedig a körülöttünk élők kimondott és kimondatlan mintát is adnak.

Kulcs Patikák: Ha komolyabb stresszt élnek át a gyerekek, akkor milyen jeleket kellene észre vennünk szülőként?

Csizmadia Dóra D.: A stressztüneteket a testünk mutatja meg, gyakran hasfájásra, fejfájásra panaszkodnak a gyerekek, van akinek hányingere van, vagy akár hánynia is kell. Étvágytalanság, alvási nehézségek, rémálmok is nehezíthetik a mindennapokat. Bagdy Emőke az álmot a "lélek szellőzködésének" nevezi, amely során feldolgozzuk a nappal, éber állapotban minket ért hatásokat. Azonban ha a gyermek éjszakánként felriad, nem mer visszaaludni, az utalhat gyakori rémálomra.

Kulcs Patikák: Iskolába márpedig menni kell, ha szorong a gyermek, ha nem... Mivel és hogyan vértezzük fel a gyermekeinket, hogy bírják a hétköznapokat?

Csizmadia Dóra D.: A legfontosabb az együtt töltött idő lenne, amely otthon nem tanulással, nem kikérdezéssel, hanem szabad játékkal, esetleg a levegőn mozgással telik. Amikor élvezheti a gyermek a szülő figyelmét és feltétel nélküli elfogadását, és úgy játszhat, ahogy szeretne, elengedheti az egész napos kontrollt. Ha a lélek kiengedhet otthon, akkor a sok szabály betartását követelő intézményben rugalmasabban, magasabb szinten teljesít. Olyan ez, mint az edzés, amely alkalmával rendszeresen el kell lazítanunk az izmainkat ahhoz, hogy aztán még jobban feszíthessünk.

A tanulás által szerzett tudás, az emlékek alvás közben szilárdulnak meg az elménkben. Tehát az iskolára való felkészülésnek nélkülözhetetlen része az elegendő alvás is. A víz fogyasztása és megfelelő étrend talán alapvetőnek tűnik, de sok gyermek egyáltalán nem eszik eleget az iskolában töltött idő alatt, pedig akár délután 4-ig is bent kell lennie már alsó tagozatban.

És az egyik legfontosabb: éreztessük mindig gyermekünkkel, hogy akkor is szeretjük, ha nem sikerül minden úgy, ahogy várjuk.

Hogy mondjak konkrétabb útravalókat is?

Van olyan anyuka, aki puszit ad a gyermeke tenyerébe és azt mondja: "ezt bárhová magaddal viheted, ha az arcodhoz teszed, olyan mintha ott lennék és puszit adnék az arcodra". Van aki "A láthatatlan fonál" című mese mintájára elmondja a gyermekének, hogy a szeretet összeköti a szívüket, és akkor is gondolnak egymásra, ha nincsenek egymás mellett éppen. "A dühös polip" című könyv segít megtanulni egy olyan légzéstechnikát, amely a testrészeink lazításával egyidejűleg történik. A hasi légzés megnyugtató és lassú alkalmazása, akár számolással csökkenti a stresszt "például 3 mp. belégzés orron át, 4 mp. kilégzés  szájon  át".

A lassú, megnyugtató légzés, testünk ellazítása, valamint megnyugtató kép, élmény elképzelésének együttesét relaxációnak nevezzük. Bagdy Emőkét idézném ismét, aki azt mondja, hogy napi 2x5 perc elegendő belőle ahhoz, hogy ne betegítsen meg a stressz.

Kulcs Patikák: A makacs reggelek például komoly kihívások a szülők számára. Vannak villám technikák, amik segítenek?

Csizmadia Dóra D.: Az iskola számtalan olyan helyzet elé állítja a gyermeket, amikor magas szinten kell gyakorolnia az önkontrollt. Ez sok energiába kerül, elfárad, kimerül, és az idegrendszeri érés csak folyamatosan következik be.

Megértéssel és elfogadással segíthetünk első lépésként a legtöbbet. Elmondhatjuk, hogy értjük őt és amit átél, rendben van, ha így érez. Szóba hozhatjuk, hogy mi, felnőttek is szoktuk így érezni magunkat: nekünk sincs mindig kedvünk dolgozni, időnként fáradtak vagyunk és nincs jó kedvünk, mégis bátor dolog tenni a feladatainkat így is.

Javaslom, engedjük meg a negatív érzelmeket, lehessen kimondani, és akár kárt nem okozó mozdulatokban kifejezni. Kiálthatunk teli torokból együtt háromra, ugrálhatunk minél magasabbra, vagy csapkodhatjuk a párnát. Hangban és mozgásban sok feszültséget tudunk levezetni, ezenkívül a relaxáció és beszélgetés is sokat segít.

Ha már az iskolába érkeztünk, csapjon egy hatalmasat a tenyerünkbe, vagy szorítsa ökölbe a kezeit amilyen erősen csak bírja.

Ezenkívül ne feledkezzünk meg egy ilyen "toporzékolós reggelen" sem arról, hogy kifejezzük felé a szeretetünket, akár egy öleléssel, vagy egy ígérettel, miszerint délután játsszunk együtt. "Mindig törekedjünk arra, hogy csak olyan ígéretet tegyünk, amit be is tudunk tartani, mert a megszegett szó a gyermek biztonságérzetét gyengíti, bizalmát sérti és félelmeket szül." Az elválásnak ezután érdemes gyorsnak lennie, ne hagyjuk a gyermeket bizonytalanságban azt illetően, hogy talán mégsem kell bemennie.

Kulcs Patikák: Örök dilemma. A stresszes kisiskolás hazaérkezik. Faggassuk vagy ne faggassuk az iskolában történtekről?

Csizmadia Dóra D.: Vekerdy tanár úr azt mondta, hogy mivel egész nap az intézményben van a gyermek, ha kérdezzük róla, akkor fejben azt éli át, hogy visszakerül oda, amíg felidézi az emlékeket és elmeséli azokat, pedig ő már nagyon vágyott haza menni. Egyetértek ezzel. Hagyjunk átmenetet az iskola és az otthon között, egy kis idő szükséges lélekben is haza érkezni. A kérdéseket, ha nem tűnik hosszú ideig tartó faggatásnak, és valóban a gyermekre figyelünk közben, akkor fel lehet tenni, és inkább konkrét helyzetekre, eseményekre, érzelmekre, viselkedési formákra vonatkozóan. Pl. mi volt aznap a legjobb? Ki volt a legkedvesebb? Ha bármit varázsolhatnál, akkor mit kívánnál az iskolában? Van-e olyan dolog, amit elmesélnél, ha biztosan tudnád, hogy nem mondok rá semmit és büntetés sem lesz érte? Mi volt ma nehéz neked?

Érdemes megtanítani a gyermeket asszertívan, önérvényesítő módon kommunikálni. A másik minősítése és címkézése nélkül kimondani az érzelmeit. Megfogalmazni a kéréseit, valamint azt, hogy nemet is mondhat számos helyzetben. Ha birtokában van ennek a tudásnak, az sok kényelmetlen helyzettől megóvhatja őt. És ne feledjük: a kommunikációban példát mutat számára a család minden tagja.