Imádott tudományágunk, a kémiatudomány, ma is nélkülözhetetlen alapjaihoz az 1834. február 8-án született Dmitrij I. Mengyelejev nagyon sokat tett hozzá felfedezéseivel, kísérleteivel. Legismertebb műve a 1869-ben publikált periódusos rendszer, azaz a Mengyelejev táblázat megalkotása, amely a kémiai elemek olyan táblázata, ami jól szemlélteti periodikusan változó tulajdonságaikat.

Érdekesség, hogy Mengyelejev a rendszer logikája alapján az akkor ismert 63 elem mellett üres helyeket is hagyott a táblázatban. Megjósolta az oda illő új elemek létét és tulajdonságait is, ami tudományos körökben inkább csak afféle miszticizmusnak számított... Aztán a rendszer helyessége 1875-ben bizonyosodott be, amikor felfedezték azt a néhány elemet, amelyek fizikai tulajdonságaival pontosan beleillettek az üresen hagyott rubrikákba.

Bár magánéletének alakulása és a cárrendszerrel való nem éppen harmonikus kapcsolata miatt sosem lett az Orosz Tudományos Akadémia teljes jogú tagja, mégis a 19. század végén a világ legismertebb és legelismertebb vegyészkutatójának számított és elhalmozták tudományos kitüntetésekkel.

A vegyészet "szupersztárja" azonban nem nyugodott ezután sem: felfedezte a kritikus hőmérsékletet, amely felett a gázok nem cseppfolyósíthatók, felismerte az általános gáztörvényt: a nyomás, hőmérséklet és térfogat kapcsolatát, kutatta az oldatok kémiáját, s a vegyészet mezőgazdasági hasznosítását. Feltalált egy füst nélküli lőport, s nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként. Foglalkozott a hőtani jelenségekkel, a különféle halmazállapotú testek kiterjedésével, fizikai, kémiai átalakulásaival. Léghajóval is kísérletezett. Élete végéig aktív részese volt a világ tudományos életének.

Mengyelejev 73 éves korában, 1907. február 2-án halt meg Szentpétervárott. Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét Mendeléviumnak.

"Források: wikipédia, mult-kor.hu "